Független az iskolai stressz, tőlem független a sok lecke, tőlem független a fáradsága, amit be kell lássak, megértem.
Ezen felül meg kell említenünk, hogy sajnos több családi légkörben is sok feszültséget kap. Anya ideges, mert már megint nem fogad szót, apa feszült, mert már megint az a ku… a csap tönkre ment és persze bezárt minden, a tesó már megint csinálja a hisztit és még a végtelenségig sorolhatnám a családi dráma különböző változatait.
Mit tehetünk ezért mi, hogy a gyerekeket egy kicsit lenyugtassuk?
Erre lennék kíváncsi több szakembertől, más és más szemszögből, nézőpontból és más és más gyakorlati segítséggel, amit akár otthon is meg lehet tenni.
Kőszegi Zsuzsanna válasza a kérdésemre:
A stressz szó a köznyelvben egyértelműen negatív kicsengésű, hiszen szinte mindenki azonnal a túlterheltséggel azonosítja. A stressz a mindennapi életünk része. A felnőttekhez hasonlóan a gyermekeket is számos stressz érheti nap, mint nap.
Életük első és talán legnagyobb stressze a születés. Hiszen, ahogy megszületnek egy durva, hideg, hangos világba érkeznek, édesanya hasában jó esetben biztonságban, melegben, boldogságban voltak 9 hónapig. Majd innen, anyától elszakítva, kezdődik a Világhoz való alkalmazkodás.
Ettől a pillanattól kezdődik önmaguk megismerése, felfedezése. Alkalmazkodniuk kell a külvilághoz, a szülők, tekintélyek elvárásaihoz.
Pici korban még csak a közvetlen szűk család az, akikhez kapcsolódnak, de akár már 1 évesen a bölcsőde, később 3 éves korban az óvoda, majd 6-7 éves korban az iskola a tágabb környezet, ahol különböző ingerek, elvárások, feladatok, tekintélyhez kapcsolódó stressz az, amivel meg kell küzdeniük.
A csecsemő- és kisgyermekkorban természetes az anyával való szimbiózis, az édesanya minden rezdülése, érzelme is negatív vagy pozitív irányba befolyásolhatja a gyermek lelkivilágát. Ezenkívül minden olyan élethelyzet, amiben a gyermek éppen megtapasztal, azokon a szülők maguk is végigmentek és a saját múltbéli tapasztalataik azok, amik bekapcsolhatnak egy-egy nem éppen pozitív kimenetelű szituációban.
Azaz, ha pl. édesanya stresszel az iskolai felmérő miatt, akkor emögött állhat édesanya tanulási stressze, valamint az a kérdés is felmerülhet, hogy vajon mennyire bízok a csemetéjében, hogy meg tud-e bírkózni a helyzettel.
Nyílván minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének. Azoban, sok esetben nem a gyermeket magát nézik, hanem a társadalmi követelményeknek szeretnének megfelelni. Amit a szülőnek meg kellene tanulnia, hogy ne az legyen a fontos, hogy pl. milyen jegyet hoz haza a gyerek az iskolából, hanem az, hogy a gyermekének mik az erősségei, mik a gyengeségei és önmagához képest hogyan tud fejlődni, ha szükséges, hogy fejlődjön egyes területeken.
Ne feledje az ön gyermeke egyéniség!
Azonban mennyire hihető mindez, ha a szülőnek saját magával is problémái vannak? A gyermekek nem a kimondott szavak, sokkal inkább a szülők által kisugárzott rezgések, minták által tanulnak és másolnak.
Azaz, ha a szülőnek önmagával, férjével, feleségével, gyermekével, munkájával, a világgal problémái vannak és nem tudja ezeket megfelelően kezelni, akkor hogyan is várhatná el a gyermekétől, hogy ő tudja kezelni a saját stresszeit? Az, hogy a gyermek hogyan birkózik meg a stresszel, milyen stratégiákat sajátít el a gyermekkorban, garantáltan kihatással lesz egész további életére.
Mit is tehet a szülő? Hogyan tudja segíteni, támogatni, terelgetni a gyermekét?
Első és legfontosabb a hiteles szülő. Ha feszült, stresszes keressen fel pl. egy kineziológust, hogy csökkenteni tudja a stresszt, feszültséget.
Ha a szülő nyugodt, jobban tud a gyermekének segíteni. A legbiztosabb pont a szülők és a gyermek közötti jó kapcsolat, ahol a gyermek megértésre, szeretetre és biztonságra talál.
Ha az 1. pont sikerült akkor talán a többi könnyebben fog menni.
De mi is az a kineziológia?
A kineziológia olyan alternatív, holisztikus jellegű, képesség-, készség- és személyiségfejlesztő egészségvédő, prevenciós jellegű módszer, amely az izomtesztelést, mint biofeedbacket (visszacsatolás) használja és ezáltal helyreállítja a test energetikai egyensúlyát, beindítja a test öngyógyító mechanizmusát. Célja a kliens jelenbeli és múltbéli problémáinak, stresszeinek feloldása. A kineziológia speciális korrekciókat használ ezen problémák által létrehozott blokkok feloldására.
Vegye észre, hogy a gyermekének problémája van. Ehhez szükséges, hogy figyeljen a gyermekére. Nem kell, hogy magától elmondja ha gondja van, hiszen, ha a szülő megfelelő figyelmet szentel a gyermekére akkor észre fogja venni, hogy valami nincs rendben.
Biztosítsa a gyermekét afelől, hogy bármit is csinál, pl. bármilyen jegyet is hoz haza az iskolából akkor is szereti és nem ebben méri azt, hogy ő mennyire szerethető.
Beszélgessenek!
Este lefekvés előtt beszéljék át az aznap történteket, mind a rossz, mind a jó dolgokat. A rossz dolgok esetében kérje meg a gyermekét, hogy végezze el a következő gyakorlatot, természetesen csak ha ő is szeretné ezt. Csukja be a szemét és játssza le újra azt az eseményt vagy helyzetet, amit úgy érez nem megfelelően oldott meg aznap vagy valamiért bántja, rossz érzése van tőle.
Miután újra lejátszotta ezt az eseményt, most kérje meg, hogy alakítsa át úgy, ahogyan szeretné, hogy megtörtént volna. Addig alakítsa, amíg pozitív érzések nem kapcsolódnak az eseményhez. Amennyiben kész van és jó érzések vannak benne máris megtette a gyermeke az első lépést annak érdekében, hogy oldja a stresszt. Az adott szituációhoz most már pozitív érzések kapcsolódnak.
Engedje ki a gyerek a dühöt, feszülséget!
Ezt több módon is megteheti. Persze ez mindig függ a körülményektől, de biztosan mindenki megtalálja a neki megfelelőt. Feszültséglevezető párna: A gyermeke vegyen a kezébe egy párnát és teljes erőből püfölje vagy üsse vele az ágyat vagy kanapét. Ezt csinálja addig, amíg nem érzi, hogy kiment a feszültség.
Keresztirányú és homolaterális mozgás végzése felváltva: 6 pár keresztbelendítés (ellentétes kéz és láb), majd 6 pár azonos oldali lendítést (azonos oldali kéz és láb) végez, majd újra 6 pár keresztbelendítés. Mindkét agyfélteke jobban, ill. összehangoltabban dolgozik, jobban megy az írás, az olvasás, és a mozgás is összerendezettebb.
Újra a kiegyensúlyozottak, egységben lévőnek érezzük magunkat. A testi feszültségeket oldhatjuk fel ezzel a gyakorlattal, a két agyfélteke integrálásával megnövelhetjük szellemi teljesítőképességünket.
Tegye az egyik kezét a homlokára, a másik kezét a tarkó feletti területre és tartsa ezt a két területet, amíg hasonló melegséget nem érez a két tenyerében. Hunyja le a szemét, és érezze az ellazulást. Alkalmas a gyors kikapcsolásra és lazításra, az aktuális stressz leépítésére, és feloldjuk a szellemi blokádot.
Amennyiben még több technikát szeretne elsajátítani akkor ajánlom figyelmébe a Stresszoldó, személyiség fejlesztő gyakorlatok és technikák email tanfolyamot.
Bővebben itt olvashat erről: Kattints ide
Írta: Kőszegi Zsuzsanna
Hagyj üzenetet
You must be logged in to post a comment.